Bói Anna: Írd át a nehéz részeket!

A boldog anyának

Boldog a babája,

A boldog babának

Boldog a családja,

Mert a boldog baba

Áldás és szeretet.

Betegség, bánat, bú

Útilaput köthet,

Ott, ahol egy gyermek

Tündéri mosolya

Tölti be a házat,

Mindig napról napra.

Ezért hát anyukák

Fontos a boldogság,

Mert az árnyékunkat

Gyermekeink hordják.

Ne tegyünk oly nehéz,

Súlyos terhet rájuk

Melytől megroppanhat

Gerincük, bordájuk!

Hisz egy ilyen törés

Nagyon tud ám fájni

Boldogtalanságért

Sokat kell fizetni.

Boldogtalanságban

Nagyon nehéz élni

Szeretni, nevetni,

Önfeledtnek lenni.

Pedig a gyermeknek

Ez a küldetése,

Hogy ragyogó lénye,

Más létét segítse.

Ezért jövünk sírva,

Küszködve világra,

Fényt és reményt hozva

Egy kicsiny családba.

Tanulj meg hát kérlek,

Boldog ember lenni,

Az életre mindig

Hálával tekintni!

Mosolyogni, hinni,

Teljes szívvel élni,

Bizalommal telve,

Békességben lenni!

Tiszta szívből adni

Jó szót, tiszteletet,

S bármit, ami neked

Felesleges lehet.

Mert a kisgyermeked

Látva az életed

Átveszi majd tőled

Ezt az örökséget,

S görgeti azt tovább,

Amíg felnőtté lesz.

Felnőttként aztán majd

Sorsot választ ő is.

Vagy viszi a terhet

Nehezen, küszködve,

Vagy átírja sorsát

Boldogan, nevetve.

Mert aki átírja

A nehéz részeket

Annak a gyermeke

Boldogabban élhet.

S annak, akinek

Boldog a gyermeke,

Boldog a családja,

S könnyebb az élete.

Mert egy boldog gyermek

Áldás és szeretet,

De innen már tudod,

Már meséltem neked.

(Berettyóújfalu, 2023.01.07.)